Droghasználattal kapcsolatban kialakuló testi, lelki és magatartásbeli állapot, mely klinikailag is értékelhető negatív változásokat, ill. károsodásokat okoz. Tünetei a következők: erős, sokszor leküzdhetetlen sóvárgás vagy kényszer a drog alkalmazására, csökkent képesség a droghasználat szabályozására (a drogfüggőségben szenvedő nagyobb drogmennyiséget alkalmaz, többször és hosszabb ideig, mint eltervezte, a droghasználat mértékét nem képes csökkenteni, és előfordulását szabályozni), tolerancia (a kívánt hatás elérésére egyre nagyobb adagokra van szükség, azonos mennyiség alkalmazása esetén a hatás csökken), megvonási tünetek (a drog elvonásakor vagy csökkent mennyiségű alkalmazásakor a drogra jellemző megvonási tünetek léphetnek fel), a droghasználó egyre több időt tölt a droghasználattal kapcsolatban (a drog megszerzése, alkalmazása, a hatás elmúlásának kivárása), fontos társ.-i, munkahelyi v. szabadidős tevékenységek feladása, a droghasználat folytatódása a negatív testi, lelki, szociális és jogi következmények ellenére (noha a droghasználó tudja, hogy ezek a droghasználattal vannak összefüggésben). A drogfüggőséghez nem szükséges mindegyik kritérium megléte. A drogfüggőség enyhébb formája a drogvisszaélés (abúzus). A drogok az agyi ingerületvivő anyagok termelésén keresztül befolyásolják az idegrendszer működését.